És úgy tippem/saccom alapján szerintem Magyarországon lehet összesen kb 10 specifikusan férfi kört tartó ember, míg nagyjából, hát, kb. minden 3. nő női kört tart: utcánként 10, nők önmunkáját segítő kör, klub, terápia, csomag, előadás, elvonulás, fesztivál, szer, stb. van.
És ugye mi következik ebből: "hát ja, nektek, férfiak, nincs rá igényetek."
Vagy fordítva - teszem hozzá én:
Az én falamon minden nap kb 50 poszt van, hogy "engedd szabadon női erődet, állj bele, legyél erős, független, szárnyaljon angyaliholdméherőd, legyőzhetetlen vagy stb." (direkt cinikusan tolom most, csak érzékeltetve).
(De, tudom, van már ilyen jónéhány, igen, én is voltam, ha tudtam.)
Hisz a társadalomban magától értetődő, hogy férfiaknak ezt nem kell mondani, hát hiszen épp a férfiak miatt lettünk ilyenek, az kéne még csak, persze, hát nem épp eléggé agresszívak, leuralók, túlerősek?
Implicite, beleértve vesszük, hogy a férfiak alapból ilyenek. Erősek, tudatosak, magabiztosak, lehengerlőek, stb.
Eszébe nem jut senkinek hogy lehet olyan férfi, akinek jól esne bátorítás: "állj bele az erődbe, győzni fogsz", stb., merthogy vannak, akiknek ez nincs meg, mert mondjuk 40 évig azt hallgatták, hogy "már megint olyan vagy, mint a hülye apád!".
És csak úgy mondom, ~6-8 év önmunka után  hogy bizony 40 év elég nehezen dolgozható le még ennyi idő alatt is.
Jól is nézne ki, ha egy férfi fogná és elárulná, hogy neki ez hiányzik; hogy de kár, hogy ez a poszt, ez a csoport, ez a mém, ez a stb  is nőknek szól. Elsőként a nők mosolyogják meg ("aww, olyan cuki, ahogy igyekszik..."), a férfi társadalomban meg asszem nem kell magyarázni, miért tabu ez.
Gyakorlatilag, azt kéne mondanom, irigylem a nőket. Most nőnek lenni "ér". Now is your time.
És tökre megérdemlik, illetve hát, erre megy most az univerzum.
Most lenni olyan férfinak, akinek azzal kell dolgoznia, hogy "gyerünk, vállald fel az erőd, állj bele, ne törődj vele, mit mondanak többé ne foglalkozz mással", stb. - hát, az most így járt.
És tudom, miből áll "új férfinak" lenni

.